Magyarországon a kiszervezések elsődleges célja a költséghatékonyság növelése, a minőségi szolgáltatás, illetve a különböző támogatási területek átláthatósága.

A kiszervezési tevékenység előtt a vállalatoknak meg kell határozniuk azokat a belső támogatói tevékenységeket, melyek a sikeres működés alapját képezik. Ugyanakkor fontos, hogy ezek a területek ne legyenek olyan értékesek és kritikusak, hogy azokat mindenképpen vállalaton belül kelljen tartani.

A kiszervezést akkor érdemes megkezdeni, ha a cég felmérte, hogy az adott tevékenység milyen költségeket generál, és meghatározza, hogy pontosan milyen elvárásai vannak a külső szolgáltatóval szemben, majd pedig, hogy mennyi pénzt kíván a kiszervezésre fordítani. Ajánlott olyan területeket kiszervezni, amelyhez nem szükségeltetik különleges tudás, csak olyan, amelyet a cég közvetlen versenytársai használnak.
Bizonyos tevékenységeket akkor érdemes kiszervezni, ha a piacon több olyan szállító is van, akik a kiszervezendő szolgáltatást szabványos tevékenységként kínálja. Emellett elvárás az is, hogy a kiszervezés költségcsökkenéssel is járjon együtt. A legtöbb esetben a kiszervezés igazi előnye nem a költséghatékonyság, hanem a kiszervezett szolgáltatások minőségi javulása.

Előnyök és hátrányok

A legfőbb előny egy jól végrehajtott kiszervezésnél, hogy a vállalat ezt követően azokra az értékteremtő feladatokra tud koncentrálni, melyek számára a legnagyobb hozzáadott értéket-, a piacon pedig megkülönböztető tényezőt jelent. Ennek következtében nő a vállalati hatékonyság, illetve a termékminőség is. Például, ha egy vállalatnál ahelyett, hogy a dolgozó átugrana az eddig szomszéd szobában ülő személyzetis kollégához egy problémával, a kiszervezést követően ezt már nem teheti meg, hiszen onnantól szabályos felületen, előre meghatározott határidőn belül kap választ a kérdéseivel kapcsolatban. Ezért nagyon fontos, hogy az új működés a cégen belül megfelelően legyen kommunikálva, azaz a dolgozókat is fel kell készíteni a kialakuló helyzetre. A kiszervezés fontos jellemzője, hogy a kiszervezett tevékenység menedzselése a szállító felelősségi körébe kerül. A szerződéses kötelezettségek nem a munka elvégzésére, hanem annak eredményére, magára a szolgáltatásra vonatkoznak. Ez a megrendelőnek nagy könnyebbség, hiszen így a munka felügyelete nem őt terheli.

Forrás: Computerworld