A "cloud computing", azaz a felhő-számítástechnika a sok különálló vállalati IT-környezet helyett néhány megosztott globális adatközpontra épít, így az informatikában korábban ismeretlen mértékű költség- és szolgáltatásoptimalizálást tesz lehetővé.

Egy borítékot kell eljuttatnom Budapestről Győrbe. Beülhetek az autómba, és elvihetem személyesen - a benzinköltség a visszaúttal együtt úgy 5-6 ezer forint. Ha postán adom fel, akkor  két nagyságrenddel olcsóbban megúszom. Melyiket válasszam? Az autó jóval többe kerül, de van néhány nyilvánvaló előnye: akkor indulok, amikor én akarok, és oda is eljutok még ma, ahová csak hetente kétszer megy ki a postás. A posta viszont elég olcsó, és lehet, hogy az a boríték nem is annyira sürgős. A posta (a tömegközlekedés, a sorozatgyártás és még sorolhatnám) azért tud kedvezőbb árakat kínálni, mert egyszerre nagy mennyiségű termelő/szolgáltató feladatot hajt végre, és ezek a feladatok hasonlóak. Sokan úgy gondolják, hogy a méretgazdaságosság elérése az informatikában lehetetlen, hiszen minden rendszer, program, illetve ezek tényleges alkalmazása különbözik. De ahogy jobban megismerjük a "cloud computing", azaz a frappáns és könnyen kimondható fordítással ,Felhő-számítástechnikának" keresztelt modell mibenlétét, megváltozik a véleményünk.

Optimális kihasználás
 

Ha a vállalat üzletmenete szezonális, akkor az ezt támogató számítástechnikai rendszer terhelése időben változó lesz. Ha a szokásos igények kiszolgálására méretezzük a rendszert, csúcsidőben lelassul a feldolgozás, megnő a válaszidő, mi elégedetlen ügyfeleket és frusztrált dolgozókat eredményezhet. Ha viszont annyi kiszolgálót állítunk üzembe, hogy a rendszer a maximális terhelést is játszva elbírja, az eszközök az idő egy részében kihasználatlanul állnak majd. Lefordítva: tíz autóval rendelkezünk, ezek novemberben-decemberben szinte folyamatosan úton vannak, de januártól októberig csak hármat használunk

Az önállóság ára
 

Ma a vállalatok többsége önálló informatikai infrastruktúrát és szervezetet (azaz autót és sofőrt) tart fenn. Ezt angolul "on-premises" modellnek nevezik, és a gyakorlatban a következőket jelenti:

A saját IT-környezet, akárcsak egy autó, nagyfokú függetlenséget biztosít. Ennek azonban nagy ára van. Nézzük a fenti modellel kapcsolatos gondokat! Először is nem igazán szerencsés az összetevők szerkezete. Bár egyes elemek költségként jelentkeznek, a többség - az informatikai központ, a hardvereszközök, több konstrukcióban maguk a szoftverek - mind-mind beruházás. Magyarán: meg kell vennünk az autót, bennünket terhelnek a kapcsolódó kötelezettségek, az értékvesztés stb.

Egyre gyakoribb igény, hogy a vállalat informatikai környezetéhez partnerek, üzletfelek, állandóan úton lévő munkatársak is hozzáférhessenek. Amikor ezért lyukakat szeretnénk vágni a rendszerünk (tűz)falába, saját biztonsági szakemberünk csavarja ki a kezünkből az egeret. Azaz: csak az vezetheti a vállalati autót, aki rendelkezik az ügyvezető által aláírt igazolással. Olyan megoldásra van szükség tehát, amely a nem stratégiai jellegű eszközök beszerzése helyett lehetővé teszi azok bérlését, a kapacitása igény szerint rugalmasan bővíthető, és bárhonnan elérhetjük.

Mindig magasabbra
 

Mi sem egyszerűbb, helyezzük ki az informatikai rendszerünket egy hoszterhez, és máris minden meg van oldva. Vagy mégsem? A hoszting legegyszerűbb megjelenési formája a szerverhotel. A kiszolgáló számítógépek a vállalat adatközpontjából egy szolgáltató adatközpontjába kerülnek, ahol megfelelő körülmények között tartják őket, védik hőtől, tűztől, áramkimaradástól. Jól látható, hogy részben kiküszöböltük a saját adatközpontot, de a gép továbbra is a miénk, csak most messzebb került tőlünk. Magyarán: egy távolabbi garázshoz kell mennünk az autónkért, és átalányban fizetjük a benzint.

 Persze gondolkodhatunk szerverbérletben is. Ez a megoldás hasonlít az előzőhöz, de már nem a miénk a gép, csak béreljük. Az egyik beruházást ezzel költséggé változtattuk, az álmunkhoz azonban nem kerültünk közelebb. Ha a csúcsidőszakban újabb kiszolgálót szeretnénk üzembe állítani, az először is új bérleti szerződés megkötését jelenti. De ezzel még nem vagyunk készen, a szerver csak hardver, azaz ránk vár az összees szoftverkomponens telepítése, beállítása és elindítása. Visszatérve a hasonlathoz: némi papírmunka árán bármikor kérhetünk újabb autót a flottánkba, de lapra szerelt állapotban hozzák ki, úgyhogy indulás előtt még össze is kell raknunk. Talán az eddigiekből is látszik, hogy van ugyan fejlődés, de túl kis lépésekkel haladunk előre. Az autó helyett egy profi közlekedési vállalat által üzemeltetett vonatot szeretnénk, ami gyors és kényelmes, ha nem is mindenhová, de az összes nagyobb városba rendszeresen közlekedik, és akárhány munkatársunk, ügyfelünk, partnerünk fel- és leszállhat.

A hoszting következő változata az alkalmazásszolgáltatás. Itt már nem kiszolgálóban gondolkodunk, hanem konkrét alkalmazásban vagy alkalmazásszolgáltatásban. A hoszter (a régi terminológia szerint Application Service Provider, azaz ASP a neve) a saját gépein és környezetében futtatja a vállalatunk által használt programokat, munkatársaink (ügyfeleink, partnereink) pedig az interneten keresztül, védett csatornán át érik el ezeket. A szolgáltató által használt tényleges informatikai megoldás az azt igénybe vevő vállalat számára nem látható: olyan, mintha a programok "valahol a felhőben" futnának.

Ott vagyunk már?
 

Ezzel megérkeztünk a "cloud computing"-hoz. Nézzük a jellemzőit:

A "cloud computing" megoldásokat nyújtó szolgáltatók között aszerint tehetünk különbséget, hogy hol húzzák meg a felhő határát: alkatrészeket kínálnak, átengedik a gyártósort, vagy készterméket adnak el.

Ha építőkockákra van szükségünk, amelyekből a felhőben összerakhatjuk a vállalati adatközpontot, választhatjuk az úgynevezett Infrastructure-as-a-Service vagy inas-szállítókat. Idetartozik pl. az Amazon Web Services nevű web szolgáltatás- csomag - igen, ez az az Amazon, amely  könyveket és CD-ket árul-, illetve fizikai számítógépek virtualizációját lehetővé tevő megoldások, mint a Microsoft Hyper-V és a VMWare.

Ha egy teljes felületet szeretnénk, amelyen elkészíthetjük és futtathatjuk üzleti programjainkat, a Platform-as-a-Service vagy PaaS megoldások közül válasszunk. Jó példa a Microsoft Windows Azure (a "felhő-Windows") és a Google App Engine. Ha nem vágyunk alkalmazásfejlesztői babérokra, mert általánosan elterjedt, úgynevezett "commodity" programok (pl. levelezés, dokumentumkezelés, egyszerűbb ügyviteli rendszerek) felhőbeli változatát szeretnénk igénybe venni, ismerkedjünk meg a Software-as-a-Service (SaaS) megközelítéssel. Ilyen termék például a Salesforce.com üzleti alkalmazás csomag, vagy a Microsoft Business Productivity Online Suite, amely többek között az Exchange levelezőrendszer és a SharePoint csoportmunkaportál felhőváltozata

Szoftver plusz szolgáltatások
 

Az SaaS mellett/helyett egy másik megközelítés  a szoftver plusz szolgáltatások (Software+ Services, S+S) elterjedése várható. Az S+S kombinálja a vállalatok meglévő informatikai eszközeit - kiszolgálókat, programokat, tárolási lehetőséget - a felhő szolgáltatásaival, és kiküszöböli az SaaS hiányosságait.

A ló két oldala
 

Persze érdemes vigyázni. Azt mondják, a magyar lónak nincs háta, csak két oldala. Úgy tűnik, ez a jelenség nem hungarikum, a szó szerint vett "claud computing", annak is főként az SaaS változata ugyanis az "on-premises" informatikai környezet szinte valamennyi elemét - a hasznosakat is - elveti. Az ebbe a táborba tartozó szállítók egyenesen azt mondják, hogy a hagyományos értelemben vett, a vállalatok által vásárolt/fejlesztett, saját környezetükben futtatott szoftver halott, és itt van a Kánaán. Nos, igazából még nincs. Az SaaS a következőket feltételezi:  

A mai magyar és nemzetközi valóságban ezek az elvárások nem teljesülnek. Elég, ha csak az utolsó pontot emeljük ki: az Európai Unió és tagországai, valamint az Egyesült Államok egyaránt szigorúan szabályozza a személyi, kormányzati és (gyakran) üzleti adatok fizikai tárolásának helyét.
Márpedig egy globális ügyfél kört kiszolgáló felhő-számítástechnikai megoldásban az információk másolatai egyszerre több földrészen, különböző adatközpontokban lehetnek.

A felhők fölött ...
 

Vegyük sorra, milyen tulajdonságok emelik
a felhőszámítástechnikát a hagyományos fölé.